Huszonnyolcmillió forintra bírságolta a miháldi önkormányzatot a zöldhatóság, mert az engedély nélkül szállította a folyékony hulladékot. A település vezetése előbb megfellebbezte, majd bíróságon támadta meg a döntést. A bírság ugyanis működésképtelenné teheti a falut.

Az önkormányzat idestova 20 éve foglalkozik az emésztőgödrökből származó iszap gyűjtésével és szállításával. A szomszédos településeken, Paton, Sandon és Zalaszentjakabon is a miháldiak végzik a szolgáltatást, a szennyvízcsatorna-hálózat ugyanis egyik helyen sem épült még ki. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nemrég 28,3 millió forintos bírsággal sújtotta a miháldi helyhatóságot, mert nem rendelkezett a szükséges engedéllyel.


Viola János szippantáshoz készülődik. A tevékenység a lakosság érdekét szolgálta, mégis bírságot kapott az önkormányzat – ZH fotó: Szakony Attila

Azt Mándó Tibor polgármester is elismeri: a telepü- lés vezetése hibázott, amikor nem kerített sort a dokumentum beszerzésére az azt előíró, 2000-ben hozott rendelet után.

Mándó, aki egyébként 2002 óta áll az önkormányzat élén, azt viszont felettébb furcsállja, hogy bár évről évre tájékoztatták a hatóságot az elszállított folyékony hulladék mennyiségéről, az egyetlen alkalommal sem hívta fel figyelmüket az engedély szükségességére, hiányára. Az ügy pikantériája, hogy a hulladék elhelyezésére szolgáló szennyvízleürítő telep működtetéséhez szüksé-ges dokumentumokkal viszont rendelkeznek.

– Tavaly júliusban, a szokásos adatszolgáltatást követően felhívott a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ügyintézője, egy hölgy, s arra figyelmeztetett: a szükséges papírok hiányában jogellenes a tevékenységünk – idézte fel a polgármester. – Még az ezt követő vizsgálat előtt beadtuk az engedélykérelmünket. A dokumentum (melyet egy szakértő készített el, aki érdekes módon hamarabb tudott arról, hogy el akarnak meszelni minket, mint mi magunk) majdnem 200 ezer forintunkba került. Végül mégis bírságot kaptunk.

Mándó Tibor megfellebbezte az elsőfokú döntést, arra hivatkozva: a folyamatos adatszolgáltatás okán törvényesnek hitték tevékenységüket. Azzal pedig, hogy a hatóságok tisztában voltak a körülményekkel és mégsem intézkedtek, szerinte maguk is hozzájárultak a kialakult helyzethez.

A másodfokon eljáró országos zöldhatóság helybenhagyta a határozatot és a bírság mértékét, mire az önkormányzat bíróságon támadta azt meg.

Kérdésünkre Sztipán Orsolya, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség sajtószóvivője elmondta: a főfelügyelőség szerint az önkormányzatra kiszabott bírság jogszerű és megalapozott volt. Azon kérdésünkre azonban, hogy a hatóságnak miért nem tűnt fel korábban az engedély hiánya, nem kívánt válaszolni.

Nem károsították a környezetet
A miháldi polgármester azért sem érzi jogosnak a bírságot, mert tevékenységével az önkormányzat nem károsította a környezetet, sőt, éppen ellenkezőleg, hozzájárult annak megóvásához. Egyúttal kérte, engedjék el a büntetést, hiszen az fizetés- és működésképtelenné tenné a 118 millió forintos költségvetésből gazdálkodó falut. Érdekesség egyébként, hogy a felügyelőség is megállapította határozatában: az önkormányzat tevékenységével a lakosság szolgáltatással való ellátását biztosította.

Forrás: Zalai Hírlap

Advertisements